2010. január 23., szombat

Babakocsizás, de meddig??




Legyen vége a babakocsizásnak!

Ez a téma, igen megragadott..mivel sokszor találkozom én is az utcán szembe jövő anyukákkal, akik az oviból tolják haza 3-4-5 éves gyermeküket...miért??? Nem tudom, munka után vannak..mindig nem siethetnek..gondolom én..
Nálunk testvér fellépő van, ha elfáradna a nagyobbik....télen kevesebbet tudunk mozogni..nyáron viszont nincs megállás, mindig kint kéne lenni...és tényleg kibír egy 3 éves gyerek 2-3 órás sétát...és este nincs gond az alvással..:)Talán a babakocsizás azoknál megy el messzire, akiknek egy gyermekük van..még megtehetik, hogy siessenek...mert van egy babakocsi..de ha jön a kis tesó..már foglalt lesz a kocsi, muszáj sétálni:))
Előzzük meg az ellustulást..ha már tehetünk valamit...hátha ezen is múlik valami:))

A kis lábacskák pedig nem díszek, hanem járásra valók

„Ezt a kis csizmácskát kérjük!”- mondja Amelie anyukája az eladónak. Az apró lábbeli rózsaszín velúrból készült, meleg béléssel és praktikus cipzárral. A kislány ragyogó arccal, boldogan ugrál fel-le az üzletben.
„ Nos, indulhatunk!”
Süt a nap, hópelyhek táncolnak a hideg levegőben. De anyának sietnie kell, Amelie-t a babakocsiba dugja és szorosan beleköti. Kétoldalt bevásárlószatyrok himbálódznak.

A kép nagyon is ismerős: sétálóutcákban és bevásárló-központokban, a piacon és a parkban – szülők tologatják már régóta járni tudó csemetéiket a babakocsiban. Milyen abszurd, hogy a szülők egyre sportosabbak lesznek: megveszik a legjobb joggert, ami igény szerint akár a kerékpár mögé is szerelhető, s mindeközben az eleven kétévest semmittevésre ítélik kocsijában. Gyakran látni négyéveseket is a kis kabriójukban. Egy anyuka pedig az internetes fórumon mesélte: „Az én két gyerekem még hatévesen is a kocsiban ül!“

A babakocsi ellustít

c Ilyen körülmények között nem csoda, ha orvosok, óvónők és tanárok olyan sok gyermeknél állapítanak meg motorikus zavart, mint azelőtt soha. Ugrálni, mászni, egyensúlyozni, lábujjhegyen járni, vagy hátrafele futni: mindezeket jóval később tanulják meg a gyerekek, mint 10 évvel ezelőtt. Egyre több gyereknek okoz nehézséget az, hogy sérülések nélkül egyen villával, másszon lépcsőre, vagy más hétköznapi mozgássorozatot hajtson végre. Viccesen hangzik, de nem az!

A biztosítótársaságok is panaszkodnak, mert nem tudnak ezekkel a változásokkal kalkulálni, hiszen nekik kell kifizetni a balesetek következményeit.

További tünetek: minden második gyermek ügyetlen és mozgásos feladatban nem kitartó. Több mint felüknek tartási hibái vannak és szinte minden harmadik túlsúllyal küzd.

A babakocsi önállótlanná tesz

A kocsikázás nemcsak a testi fejlődést akadályozza, mert „…a járás sokkal több, mint fizikális képesség. Lépés az Életbe.“- mondja a kölni nevelési szakember, Friedrich Thiemann. „A testi tapasztalatok nélkül az önismeret sem fejlődik.“ Más szóval: a babakocsiban megreked a bizalom, a felelősségtudat és az önállóság is. Ezeket ugyanis sok kis lépésben kell gyakorolni, szó szerint. Aki passzívan ül a kocsiban, amellett az élet filmszerűen elsuhan. Aki viszont a boltig édesanyja mellett ugrabugrálhat, az átél valamit. Mi szebb annál, mint apa, anya és egy falevélkupac között ide-oda szaladgálni, vagy elbújni, akkor is, ha elesünk és fáradságosan újra fel kell kelni?

Ez főleg kétéves kortól fontos, mert ekkor változik a kötődési magatartás: „a gyerekek felfedezik a lehetőséget, hogy elhatárolják magukat, és tudatosan játszanak a közelséggel és a távolsággal“, mondja a svájci gyermekorvos, Remo Largo. „Ekkor tanulják meg önálló egyénként érzékelni magukat, így a járás, mászás, ugrálás segít abban, hogy a gyerekek később ne billenjenek ki olyan hamar lelki egyensúlyukból.”

Nyugodtan lassuljunk le néha!

A babakocsi természetesen praktikus. Sőt néha nélkülözhetetlen – ha pl. két gyerekkel vagyunk, vagy ha nem emelhetünk nehezet. Ha hosszú út áll előttünk, vagy ha – már megint – sietnünk kell.
Világos: babakocsi nélkül több időre van szükség. Egy kisgyerekkel legalább kétszer annyi idő a boltig eljutni…ha minden jól megy. Ha nem, akkor a kis drágám a visszaúton bejelenti, hogy ő most sajnos nagyon fáradt és szeretné, ha fölvenném. Izzadtságban úszva, halk szitkozódások közepette érünk haza, és megfogadom, hogy soha többet nem megyünk el otthonról a kocsi nélkül.

De szerencsére egy egészséges gyerek ritkán ül önszántából a babakocsiba. Legtöbbször: „sétálok!“ hangzik a kisded szájából, és ez így van jól.
Ugyanis a világ izgalmas és gyönyörű. Minden kő és minden egyes levél tanulmányozásra vár, csigaházak és gesztenyék szeretnék, ha rájuk csodálkozna valaki. Nem futólag, hanem gyermeki tempóban.

A gyermek órája köztudottan másképp ketyeg, mint a felnőtteké. Neki szüksége van a lassú sétára, mert így van ideje a sok benyomást érzékszerveivel befogadni, feldolgozni, és új világokat felfedezni. Igen, néha fárasztó rothadt juharfaleveleket, vagy eldobott rágógumikat megfigyelni, és tölgyfákról, gilisztákról és betonkeverőkről társalogni. De a gyerekek számára mindez nagyon fontos. Ezen keresztül értik meg a világot, és ez segít, hogy a dolgok számukra értelmet nyerjenek.

Számukra a hétköznapi séták is szórakoztatóak – mert a gyerekek a megszokott környezetben a legkisebb változásokat is észreveszik: tegnap Molnár nénivel találkoztunk, akinek kiskutyája volt, ma pedig a postás jön szembe. Az utcán, a parkban, de még az áruházban is több tapasztalatot lehet szerezni, mint saját kertünkben: fel lehet mászni egy deszkarakásra, ki lehet próbálni a parkolóórát, a mozgólépcsőt, és közben anya kezét fogva érezni a csodálatos, de néha kicsit nyugtalanító szabadságot.

A gyermekorvosok szerint 2-3 eves gyerekek nyugodtan gyalogolhatnak 2-3 órát egyszerre, feltéve, hogy az ő tempójukat követjük, és kis szüneteket iktatunk be. Ez bizony nem mindig lehetséges, de talán egyre gyakrabban törekedhetnénk rá. Ha régimódian hangzik is, bizony több értelme van a kacsaetetésnek, vagy annak, hogy darukat csodálunk egy építkezésen, mint annak, ha babajógáról zene-bölcsibe rohanjunk.

Szóval el a kezekkel a babakocsitól, ha gyermekünk már jár!
És ha időnként mégis egy kerekes járműre van szükség, akkor ott a háromkerekű bicikli, vagy a roller. Ezekkel ugyanis a kis sofőr határozhatja meg a tempót.

Forrás

2010. január 5., kedd

APA...APA...APA...

Középpontban az apák...miért is?
Mert a férjnek akiből apa lesz..ahogy addig vezette a kis családot...ezután is vezetnie kell a bővülő családot...most már nem csak a feleségét..hanem gyermekét is..meghatározó szerepet játszik a növekedésben..abban, hogy milyen irányt követ, milyen nevelést alkalmaz...
Úgy gondolom..egy feleségnek nem is lehet nagyobb segítség, minthogy ezen a téren irányt mutasson neki a férje..a szigorban..mert néha az is kell...a célokban egyszóval a nevelésben, a mindennapokban...mert az a helyzet..hogy mi anyák..habár lehet most úgy gondoljuk, mi elég szigorúak tudunk lenni, s mi tudjuk hogy kell nevelni egy gyermeket...-kétségeim vannak-..mert mi anyák eléggé elérzékenyülünk..sok mindent elintéz nálunk egy csalfa mosoly..egy kis hiszti..vagy lehet nem is hiszti?????Nem tudjuk néha eldönteni...
Úgy érzem a legtöbb anya érzelmekből áll, néha a józan ész elhagy bennünket s csak drága gyermekünket látjuk a csínyt már nem is...ezért fontos szerintem, hogy az apa ezen területen is határozott célokkal, elvekkel...egyszóval igei látással rendelkezzen...Ezek nem feltétlenül sablonos dolgok..nem csinálja mindenki egyformán..nem is kell...de legyen cél ezen a területen is...jó ezekről előre beszélgetni együtt..másokkal..beszélni arról, hogy is szeretnénk...ha már van valami alap elképzelés..azt már lehet formálni..Nem lesz úgysem úgy ahogy elgondoltuk, hiszen kitudja milyen lesz a gyermek...akaratos?engedelmes? szelíd?hisztis?..hm....
Hát ezért is kerestem pár gondolatot az apákkal kapcsolatban...hogy tudják meg nagy szükség van otthon rájuk:)))))))

Ajánlom Dr. James Dobson : Egyenes beszéd c. könyvét valamint
Josh McDowell: Az apai kapcsolat c. könyvét
Még sok jó, hasznos könyv található, ami a férfiasságról, a férjekről, apákról szólnak.

Az emberi viselkedéssel foglalkozó tudósok csak mostanában kezdték megérteni, milyen fontos szerepet játszanak az apák a fiúk és a lányok egészséges fejlődésében. Kyle Pruett pszichiáter, az Apaigény című könyv szerzője szerint az apák éppolyan fontosak a gyerekeknek, mint az anyák, de egészen más szempontból fontosak.
Íme néhány további meglepő eredmény, amelyet az apai szerep gondos kutatása tárt fel:
  • Az apák és a gyermekek között a születéstől kezdve tagadhatatlan kapcsolat áll fenn.
  • Már a hat hetes csecsemők is meg tudják különböztetni az anya és az apa hangját.
  • A kisbabák nyolc hetes korukban különbséget tudnak tenni anyjuk és apjuk gondoskodásának módszerei között.
  • A gyermekek születésüktől fogva ösztönösen igyekeznek kapcsolatot teremteni az apjukkal. Amikor beszélni kezdenek, gyakran előbb mondják ki az „apa” szót, mint az „anyát”. Ennek okai ismeretlenek.
  • A tipegők különösen nyilvánvalóan fejezik ki apaigényüket: keresik apjukat, érdeklődnek utána, amikor nincs jelen, lenyűgözi őket, ha telefonon beszél velük, és testének minden részletét megvizsgálják, ha megengedi nekik.
  • „A tizenévesek még bonyolultabb módon fejezik ki apa igényüket: versenyeznek az apjukkal, és szembeszállnak az értékeivel, a nézeteivel és természetesen a korlátaival is. Igen sok fiú és lány csak az apja halálakor fedezi föl apa igényének mélységét és tartósságát, különösen ha korábban nem törődött vele.”
(Kyle Pruett: Fatherneed: Why father Care is As Essential As Mother Care for Your Child (The Free Press, 1999)
Az Elhagyott Gyerekek Országos Központja (USA) szerint az apátlan fiúk kétszer olyan gyakran maradnak ki az iskolából, kétszer olyan gyakran kerülnek börtönbe, és közel négyszer olyan gyakran szorulnak érzelmi és magatartásbeli problémák miatti kezelésre, mint az apjuk mellett élő fiúk.

Apák és terhesség

A terhesség idején a kismamák szervezete biológiai és pszichológiai értelemben is felkészül az új jövevény fogadására, számukra ez a korszak nagy és izgalmas változásokat tartogat. Emiatt ilyentájt a leendő édesapák szerepe is kezd átalakulni. Már ekkortól kezdve fontos, hogy miként kezelik ezt az új helyzetet, hiszen a kismamát érő stressz negatív hatással lehet a magzat fejlődésére. A gondok megbeszélésével és a feladatok megosztásával ez a stressz csökkenthető, ami nem csak a születendő kisbabára, de a pár tagjaira is jótékony hatással van. Az apa segíthet többek közt fokozott figyelmességével, és ha van, a többi gyerek ellátásával. Bár ilyenkor gyakran nagyobb a leendő apuka anyagi felelőssége, hiszen a kismama vagy a kisgyerekes édesanya nem tud dolgozni, a beszélgetés, a törődés ugyanolyan fontos marad egy nő számára, mint korábban, ezért erre is fontos időt szakítani.

A gyermek megszületése után

A csecsemő megszületésével a pár tagjai egy új élet szakaszba lépnek. El kell sajátítaniuk a gyermek gondozásának fortélyait, újra fel kell osztaniuk egymás közt a különböző otthoni és nem otthoni teendőket, vagyis meg kell tanulniuk élni új szerepükkel, hiszen már nem csak mint nő és férfi, hanem mint anya és apa vannak jelen a családban. Ez sokszor nem is olyan könnyű, mint hinnénk. A kisbaba gondozásáról, a jó nevelésről a legtöbb szülőnek van valamilyen elképzelése, hiszen otthon vagy a rokonok, barátok, ismerősök közt láthatott példát ezekre vonatkozóan. A szülői szereppel, vagyis az anyasággal és apasággal kapcsolatban azonban gyakran felmerül egy probléma. Az, hogy ezek miként egyeztethetőek össze a korábban a családban megszokott női és férfi szereppel.

Szerepek összeillesztése

A gyermek születése után néha előfordul, hogy az édesanya csak a gyermekkel foglalkozik, az újdonsült apuka pedig szinte beleveti magát a munkába, hogy eltarthassa családját. Ez önmagában nem rossz, és az adott helyzetben bizonyos fokig érthető is, de ha ezt a szülők túlzásba viszik, akkor egyszer csak azon kaphatják magukat, hogy kihűltek az egymás iránt táplált érzéseik, nem olyan jó érzés a kapcsolatban lenni, mint korábban. Az apáknak természetesen el kell fogadniuk, hogy a gyermek életének első néhány hónapjában az anya sokat foglalkozik a kisgyermekkel, és ezért gyakran kimerült. De a látszat ellenére ilyenkor is ugyanolyan fontos néhány együtt töltött, meghitt pillanat, mint korábban. Mivel az anyáknak ilyenkor ritkán van ideje még erre is gondolni, fontos, hogy az apák szervezzenek közös programokat, ha mást nem, legalább egy meghitt, gyertyafényes vacsorát otthon, miután a csöppség elszenderedett. Az ilyen együttlétek alkalmával az édesanya is kipiheni magát, és a szülők nem csak szülőnek, de férfinak és nőnek is érezhetik magukat.

Milyen a jó apa?
A 21. század társadalmi és vallási vezetők már felfigyeltek arra, hogy a család megmentése érdekében vissza kellene állítani a férfi vezető szerepét a családban
James Dobson így ír erről: „A nyugati világ válaszút előtt áll……Meggyőződésem, hogy a családok fennmaradásának kulcsa a férfiak kezében van.”
Ny-Európában a gyermekek 40%-a csonkacsaládban él. Riasztó ez a nagyság. Sokan úgy vélik a felnövekvő nemzedék apahiányban szenved.
James L. Schaller (neves pszichiáter), így vall erről: „ Az érett apa-gyermek kapcsolat hiánya maradandó apaéhséget teremt a lélekben”
Gary Chapman: Több, mint 20 éves kelkigondozói munkája során hétről-hétre találkozott apa-éhes emberekkel. Véleménye szerint a fiatalok körében tapasztalható harag, depresszió, tanácstalanság, nagyrészt az apahiányra vezethető vissza. Túl keveset kaptak az apai szeretetből.

Az apahiány 3-féle okra vezethető vissza:

1.-Hiányzó apa esete- halál, válási okok miatt
2.-Van, de még sincs apa- egy fedél alatt élnek ugyan, de keveset foglalkoznak gyermekeikkel Pl. munkamániás apák

3.-Működésképtelen apák- Szintén otthon laknak, de nem igazán tudják, hogyan alakítsanak ki bensőséges kapcsolatot gyermekeikkel, mivel maguk is nélkülözték a szeretetteljes apai törődést. Nem volt megfelelő mintájuk.
Az a családfő, aki bántja érzelmileg, szóban, tettleg gyermekeit, valamint szenvedély rabjaként szétzilálja az otthon biztonságát, a gyermekkor gondtalanságát, boldogságát lopja el gyermekeitől.
Ha az apák betöltenék szerető családfői szerepüket, fiatalok ezreit lehetne megóvni az önpusztítástól és érett, másokkal törődő felnőttekké válhatnának. Nem azért nem említi az anyai szerepet, mert lebecsüli, hanem azért, mert az anyák sokkal inkább betöltik hivatásukat a családban, mint az apák.
Apa-gyermek kapcsolat fontossága:
Az apa-gyermek kapcsolat nagymértékben befolyásolja a nemi identitás fejlődését is. A fiúk számára, egyértelmű mintát ad. A lánykák számára is fontos, hiszen elismerő szavai, gesztusai, biztatása elősegíti, hogy a kislányból magabiztos, kedves és kiegyensúlyozott nő váljék, sőt későbbi férfi kapcsolataira is kihat. Az apák szárnyakat adhatnak gyermekeiknek.
Dr. George Raker (homoszexuálitás kutató) megfigyelései szerint: A homoszexuális fiúk kapcsolata apjukkal, sokkal lazább és hűvösebb, mint a heteroszexuális fiúké. A homoszexuális egyének beszámolója szerint az apjukat általában zárkózottnak, ellenségesnek és visszataszítónak találták és alig volt jelen életükben. Tehát az apa-gyermek kapcsolat rendkívül fontos szerepet játszik a gyermek nemi öntudatának kialakulásában.

A szerető apa hét jellemzője

1. A szerető apa aktívan foglalkozik gyermekeivel

Az apa kezdeményező szerepet játszik és aktívan részt akar venni a gyermek életében. A passzív apa csak reagál, akkor foglalkozik gyermekeivel, amikor az kezdeményez, sír, nyafog, kunyerál.
Az aktív apák , mindig megtalálják a gyermek életkorának megfelelő közös tevékenységet. Lehet az játék, tanulás, szórakozás, munka. Különösen a játékban van nagy szerepük, nem aggodalmaskodnak, annyit mint az anyák. Fesztelenebbül tudnak együtt játszani.
2. A szerető apa időt szán gyermekeire

A mai világban úgy tűnik a teljesítmény mindennél fontosabb. Ugyan senki sem kap elismerő oklevelet, mert sok időt tölt gyermekeivel, de mégis sok apa, mikor gyermeki már kirepültek a családi fészekből, sajnálkozva állapítja meg, hogy bárcsak több időt töltött volna gyermekeivel. A sok együtt töltött idő mélyíti és erősíti a kapcsolatot apa és gyermeke között.
3.A szerető apa szívesen beszélget gyermekeivel

A rendszeres beszélgetést semmi sem pótolja. Ez ad módot egymás gondolatainak, érzéseinek, vágyainak és döntéseinek mélyebb megismerésére. A beszélgetések során a gyermek megismerheti édesapja élettörténetét és értékrendjét. Ez jó alkalom a bátorításra és a gondolatok elplántálására a gyermek nyiladozó értelmében.

4. A szerető apa játszik gyermekeivel
A játék sok öröm és vidámság forrása lehet, sőt ez a legfőbb célja, eközben persze fejlődik a gyermek mozgáskoordinációja, kreativitása, és kézügyessége, aminek később hasznát veszi, mindez csupán a játék velejárója, nem pedig a célja. Önmagáért való öröm. A játék bármely életkorban remek lehetőség arra, hogy belépjünk a gyermekünk világába. A gyermek játéka az is elárulja, hogy mit ért meg szülei tevékenységéből. Gyakran épp játék közben halljuk vissza saját szavainkat és véleményünket gyermekeink szájából

5. A szerető apa értékrendjének átadására törekszik.

Mindenki egy bizonyos értékrend szerint cselekszik. Szüleink, tanáraink, olvasmányaink, élményeink- akarva, akaratlanul- értéket közvetítenek számunkra. Ezeket magunkban mérlegeljük és eldöntjük, hogy elutasítjuk vagy azonosulunk vele.
Ha követésre érdemesnek tartjuk értékeinket, akkor gyermekeinknek is meg kell tanítani, át kell adni. Az értékek átadása mindkét szülő felelőssége. Ha csak egyikük tekinti ezt feladatnak, akkor a gyermekek könnyen elbizonytalanodnak, összezavarodnakés nem tudják majd eldönteni, hogy ténylegesen mi a jó, vagy mi a fontos.
Ha az apa nem fogalmazza meg saját értékeit, akkor a gyermek csak saját megfigyeléseire hagyatkozhat, ami nem mindig nyújt számára egyértelmű útmutatást



6. A szerető apa gondoskodik gyermekeiről és megóvja őket a veszélytől
Minden apa elemi kötelessége, hogy biztosítsa családja számára a táplálkozás, ruházkodás és nyugodt otthon feltételeit. A családfenntartás felelőssége elsősorban az apa feladata, bár ma már az anyák keresetére is szükség van, hiszen a férj keresménye sok esetben nem elegendő.
Ha az apák elhagyják családjukat, igen nehéz helyzetbe kerül az anya, hiszen nem csak a gyermek nevelése lesz a legfőbb feladata, hanem anyagilag is gondoskodnia kell gyermekeiről.
A szerető apa igyekszik megóvni gyermekeit a veszélyektől. Gondoskodik az otthon biztonságáról, akár a biztonsági zárról, lakáson belüli, vagy udvaron lévő veszélyforrások, kiküszöböléséről legyen szó.
Az apák feladata, hogy gyermekeiket távol tartsák az olyan veszélytől, mint a drog, vagy alkohol. Ezt elsősorban példamutatásával teheti meg.

7.A szerető apa feltétel nélkül szereti gyermekeit.

Sajnos sok szülő akarva, akaratlan feltételhez köti szeretetét. Pl.: Szeretlek, he jó jegyet hozol. Szeretlek, ha kitakarítasz….stb.
Az igazi szeretet azonban nem szab feltételeket. „Az apád vagyok és bármi történjék veled, én mindig a te javadat keresem. Néha szükség van, hogy fegyelmezzelek, de ilyenkor is szeretlek és sohasem utasítalak el.”
Erre a biztos apai szeretetre van szüksége minden gyermeknek.



Láthatjuk milyen fontos az apai szeretet a gyermek egészséges érzelmi fejlődéséhez. Még azoknak a gyerekeknek is van elképzelésük az apáról, akik vamilyen oknál fogva apa nélkül nő fel.
Egy 16 éves fiú dolgozatában melynek témája „Az igazi férfi”, a következőket írta.
Az igazi férfi kedves
Az igazi férfi törődik másokkal
Az igazi férfi hátat fordít a verekedésnek
Az igazi férfi segít feleségének
Az igazi férfi ápolja a beteg gyermekét
Az igazi férfi nem fut el a nehézségek elől
Az igazi férfi megtartja a szavát
Az igazi férfi őszinte
Az igazi férfi nem ütközik a trvénybe