2010. szeptember 9., csütörtök

Love story 1/2 :) folyt.

Már hosszú évek óta imádkoztam azért a férfiért, akit Isten nekem teremtett. Nem tudtam, hogy ki lesz az, és abszolút nem is akartam tippelgetni, vagy sakkozni a lehetőségekkel. Teljesen az Úrra akartam bízni ezt a kérdést, és teljes szívemből azért imádkoztam Istenhez, hogy azt vezesse elém, aki az Ő tökéletes akarata szerint való társ. Nem akartam, hogy befolyásoljanak a saját gondolataim, érzéseim. Tudtam, hogy nekem az lesz a legjobb, ha megismerem a szerető Mennyei Atyám akaratát, aki sokkal jobban ismer engem, mint én magamat illetve aki sokkal jobbat alkotott nekem társként, mint amit valaha el tudnék magamnak képzelni. Teljesen biztos voltam ebbe, mivel tudtam azt, hogy Ő teremtett mindkettőnket, Ő formálta meg a szívünket, a benne rejlő vágyakat, a közös vonásokat, a közös érdeklődési kört, a hasonló gondolkodást.



A társkérdés kapcsán nyilvánvalóan izgatottan várja az ember azt, hogy Isten kit tervezett neki.

Én nagyon fontosnak látom azt, hogy töretlen bizalommal várjon az ember tudva azt, hogy Isten nem felejtette el, hanem nagyon is jól tudja az időzítést, és egy másodpercet sem késik a szabadítással. Részemről nagyon örülök, hogy nem akartam kombinálni még gondolati szinten sem a lehetőségekkel. Habár sokszor rámtört a magány érzése, és többször szembesültem azzal, hogy míg körülöttem szinte mindenhol párocskák forgolódnak, én egyedül vagyok. De ezektől az érzésektől és gondolatoktól függetlenül egyre szilárdabban hittem abban, hogy nem nekem kell megszereznem az „emberemet”, nem kell mások által alkalmazott figyelemfelkeltési technikákat alkalmaznom, hanem nyugodtan rábízhatom magam Istenre, mert ha teljesen egyedül is élnék egy lakatlan szigeten, az Úr akkor is oda tudná vezetni elém a társamat. És annyira jó volt erre támaszkodni, és tudni azt, hogy a dolgok először természetfeletti szinten dőlnek el. Isten cselekszik!



És nagyon jó volt megtapasztalni és tudni azt, hogy mindketten úgy kaptuk Istentől a vezetést, hogy a szívünk független volt. Azt akartuk megismerni, hogy mi Isten akarata, és nem a saját elképzelésünkre akartuk ráerőltetni Isten áldását.


Nagyon jó volt megtapasztalni a nagy és a kisebb dolgokban is, hogy Isten teljesen egyértelműen megmutatta az Ő tervét arra nézve, hogy kettőnket egymásnak teremtett. Rengeteg minden összevágott: Igék, körülmények, egymás gondolkodásának megismerése, közös elhívás, elképzelések, célok, hobbyk, stb.




Nekem nagyon sokat jelentett az, hogy Isten vezetését világosa meglássam ezen a területen, mert tényleg ezt a döntést csak az Úrra akartam alapozni, s azt akartam, hogy az Ő általa kijelölt személy legyen egyedül az, aki potenciálisan szóba jöhet. Nagyon jó volt azt megtapasztalni, hogy amilyen szomjas voltam az Úr egyértelmű vezetésére, olyan világosan és félreérthetetlenül mutatta meg az akaratát. Az az Ige vált ekkor valósággá az életemben, ami a 136.zsolt.-ban található: „És vezérelte népét a pusztában, mert örökkévaló az Ő kegyelme.” Ilyen téren valóban pusztában időzött az életem, viszont az volt bennem, hogy a pusztai időszak soha vissza nem térő lehetőség a fejlődésre, s arra, hogy még jobban megismerjem Istent és az Ő akaratát. És Ő vezetett ebben az időszakban is, nem hagyott magamra, hanem megmutatta, kit teremtett nekem társul.


Az utóbbi időben nem a társkérdésre összpontosítottam, hanem teljesen az Úrban akartam meggyökerezni, s növekedni Isten megismerésében és a szolgálatban. Imában őszintén kitártam a szívem az Úr előtt, és elmondtam Neki, hogy ha Ő úgy tervezte, hogy ne menjek férjhez, akkor a szívemmel ráállok, és mindent Isten munkájába fektetek. Emellett nagyon azt kértem az Úrtól, hogy az Ő tökéletes akaratát valósítsa meg az életemben! Az Úrral akartam kettesben sok időt tölteni, és a Vele való kapcsolatban növekedni. Egyszer csak a következő Igét kaptam a Jeremiás 32-ből:


És népemmé lesznek nekem, én pedig nekik Istenük leszek. És adok nekik egy szívet és egy útat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk nekik és az ő fiaiknak őutánuk. És örökkévaló szövetséget kötök velük... és örvendezem bennük, ha jót cselekedhetek velük!”


Amikor ezen az Igén keresztül szólított meg Isten, annyit biztosan tudtam, hogy ez valóban tőle van, nem csak én képzelem be, illetve azt is tudtam, hogy a társkérdésre vonatkozik, és nem több évtized múlva lesz aktuális, hanem relatíve a közeljövőben. Persze azért ezt akkor elég nehéz volt elképzelni. Utána életembe először kerültem olyan helyzetbe, hogy Józsival beszélgettünk.

Akkor még semmi nem volt. Azonban a szívembe nagyon betalált, amikor beszédéből kiderült, hogy az ő bemerítési Igéje az én életigém. Ez nyomot hagyott a szívembe, de az Úrtól vártam minden további lépést, hogy ha Tőle van a dolog, akkor tegye egyértelművé.


Ezt követően kaptam a Jeremiás 33:10, 11-t. „ Hallatszani fog még e helyen örömnek szava és vígasság szava, vőlegény szava és menyasszony szava.”


Majd innentől kezdve sorozatban kaptam az Igéket. Péld.4:9 „Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek, mert azoknak jó jutalmuk van az ő munkájukból.”


Ésaiás 46:13 „Elhoztam igazságomat, nincs messze, és az én szabadításom nem késik!” Ez nagyon sokat jelentett, ezáltal erősödött a hitem, és tudtam, hogy az Úr tudja, mit akar, és mikorra időzít. Majd a Zsidó 10-ből: „Ne dobjátok hát el bizodalmatokat amelynek nagy jutalma van, mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén elnyerjétek az ígéretet. Mert még kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az igaz ember hitből él.”



Ezek az igék elég nyomós okot adtak arra, hogy ne kételkedjek, mégis a 100%-os bizonyosság miatt újabb és újabb igéket kértem Istentől. Ő pedig ahelyett, hogy ezt a szememre hányta volna, olyan igét adott, amivel tudta, hogy végleg egyértelművé válik számomra a válasza. Ez a következő volt:


És te, embernek fia, végy magadnak fát, és írd ezt rá: Júdáé és Izrel fiaié, az ő társaié, és végy egy másik fát, és írd ezt rá: JÓZSEFé, Efraim fája.... és tedd eggyé azokat, egyiket a másikhoz egy fává, hogy eggyé legyenek a kezedben! Ezt mondja az Úr Isten: Íme, én felveszem a JÓZSEF fáját, mely Efraim kezében van, és Izrael nemzetségeit, az ő társait, és teszem őket őhozzá, a Júda fájához, és összeteszem őket egy fává, hogy eggyé legyenek az én kezemben.” (Ezékiel 37-ből)


Hát...ez elég meggyőző volt. Majd a Habakukk 2:3-ból szólt hozzám az Úr:


Mert e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet, és meg nem csal, ha késik is, bízzál benne, mert eljön, el fog jönni, nem marad el!”


Ezek után nagyon nagy biztonságot adott az Úr azáltal, hogy több olyan igét kaptam, amiben az Úr azt ígérte, hogy stabilitás jellemzi annak az útját, életét, aki Rá épít, és annak a lépései nem fognak megingani. Ha Rá épül a kapcsolatunk, s ha az életünk Benne gyökerezik, soha nem kell félnünk a bizonytalanságtól! Majd egy nagyon aktuális és valóságos üzenettel rendelkező igét ültetett a szívembe az Úr: „ Ne siettséggel gyertek ki, és ne futással menjetek, mert előttetek megy az Úr, és követni fog Izrael Istene!” (Ézs. 52:12) Gondolhatjátok, milyen békesség és öröm töltött el...


Közben folyamatos kapcsolatban voltam az Úrral, kerestem Őt imában, nyitott, szomjas és megüresített szívvel olvastam az Igét, és a Szent Szellem újabb és újabb dolgokat világosított meg.



Egy szép napon Józsi felhívott, és azt mondta, hogy szeretne velem beszélni személyesen egy fontos dologról, s hozzá tette, hogy ez most egy kicsit hosszabb lesz. Majd elmondta azt, hogy Isten mire vezette el őt. Nagyon sokat jelentett nekem, hogy többször hangsúlyozta, hogy Isten Igéje az, amit maga elé tud tartani bizonyítékként, és ha nem lenne 100%-osan bizonyos, akkor tuti, hogy nem állt volna elém. Azt is jó volt hallani, hogy meg volt abban nyugodva, hogy mivel ezt az Úr mutatta neki, ezért nem kell erőlködni, vagy előrerohanni a dolgokkal, mert Istennél minden el van készítve. Miközben beszélt teljes békesség és bizonyosság volt benne, amit érzékeltem is. Majd megbeszéltük, hogy egy bizonyos idő múlva választ adok... Azalatt az idő alatt ismét intenzíven kutattam az Úr újabb kijelentéseit, és még több megerősítést kaptam. Ami nagyon megdöbbentett az az, hogy amikor részletesebben tanulmányoztam a Józsi által kapott igéket, felismertem, hogy az Úr több esetben is ugyanazokat az igéket adta mindkettőnknek. Végül úgy tudtam Józsi elé állni, hogy a szívem tele volt Isten számos, teljesen egyértelmű és életbe vágó kijelentéseivel, amik 100%-os bizonyosságként és teljes békességként nyilvánultak meg a szívemben.



Nagyon csodálatosnak tartom azt, hogy Isten ebben a kérdésben (is) teljesen egyértelmű, kézzelfogható vezetést adott, és nem egy misztikus, megfoghatatlan ködre kell alapoznunk! Nagyon hálás vagyok azért, mert folyamatosan vezette mindkettőnk lépéseit, formálta a szívünket, és nem spórolt a bizonyíték erejű igékkel, hanem felfoghatatlan szeretetéből megmutatta az Ő jó, kedves és tökéletes akaratát, és megajándékozott az én szerető Társammal; Józsival.

2010. szeptember 7., kedd

Love story 1. :)

Talán azzal tudnám kezdeni a bizonyságomat, hogy Isten valóságossága igaz, és Ő kész és képes segíteni, pásztorolni, vezetni, és belenyúlni azoknak az embereknek az életébe, akik teljes szívből hisznek benne, és Jézus Krisztus által üdvösségük van, valamint törekszenek arra, hogy ennek megfelelően méltó, "gyümölcstermő" életet éljenek.

A vezetést a társválasztásban még tavaly (2009) kaptam az Úrtól, túlnyomórészt Isten igéjének megértéséből. Fontosnak látom azt, hogy Istennek a Biblián keresztül való vezetése ne mint "szent köntös" legyen az életünkben, amin keresztül a szívünk vágyait akarjuk érvényesíteni, hanem lássuk meg minden érzelem és apró motivációtól mentesen azt, hogy mi is valójában Isten akarata, terve az életünkben és higgyük el azt, hogy valóban Istennek van egy tökéletes terve a mi életünk felől is. Mikor csendességet tartottam, a vezetést én mindig akkor kaptam, amikor a szívemben az a vágy volt, hogy Istent még jobban megismerjem és nem akkor amikor az ember csak választ akar kizsigerelni Istentől és ennek szellemében olvassa az ő szent beszédét.

Az egyik ilyen alkalommal kaptam az Úrtól a Példabeszédek 5;16-20 -as verseit, amiből az éppen aktuális élethelyzetemben nemcsak pásztorolást, hanem nagyon sok ígéretet is kaptam az Úrtól. Például, hogy már ifjúkoromban ad Isten egy hozzám illő társat, akiben mindig gyönyörködni fogok. Jó azt látni és tapasztalni, hogy mivel Isten teremtette a szeretetet és a szerelmet, ezért ő tudja ezt mindig lángra lobbantani és ezért nem hiszem azt, hogy ne lenne örök szerelmem a Társam iránt. Persze mindig lesznek hullámvölgyek, de ha az ember Isten elé járul, és Isten előtt rendezi a sorait, akkor Isten belenyúl az ember életébe, és ad az ő tüzéből. (Énekek Éneke 8; 6)

Krisztivel való első "aktív" találkozásomkor (amikor úgy hosszabban beszéltünk), akkor nem Krisztinek a szépsége vagy az akkor látott pozitív értékei azok, amik megragadták a szívemet, hanem az, ahogy beszélt a Krisztusba vetett hitéről, amikor bizonyságot tett arról, hogy az ő szíve központjában nem saját maga, hanem Isten áll, és az a vágya, hogy az ő akaratát ne csak meglássa, hanem hogy kövesse is. Véleményem szerint az a legfontosabb, hogy a kapcsolatunkban ne egymásnak legyünk a bálványai, és ne magunk vagy a másik legyen a szívünkben, hanem Krisztus. Az ember közel se tökéletes, és mindig fog az egyik a másikban csalódni, de Isten az, aki mindig volt, van és lesz, és aki Szent és Tökéletes, akiben soha nem csalódunk, és aki által van a Társam, és ez azt jelenti, hogy az életemben mindig Istennek kell az első helyen lennie, mert általa van minden, ami valójában érték az életemben, és Ő általa van Kriszti is és fordítva. Ez az úgynevezett hármas fonál, ami a Prédikátor könyve 4;9-12 -ben szerepel, ami által nem csak ezt, hanem azt is megértettem, hogy a kapcsolatunk nem visszahúzza majd a másikét, hanem Isten ígérete az, hogy egymás előrehaladására leszünk. Ez azért volt nekem nagy kijelentés, mert mind én, mind pedig a Kedvesem sokszor 110% -ban leterheltek vagyunk, és bennem volt aggódás afelől, hogy nem tudunk megállni azokban a dolgokban, amikben akkor már benne voltunk (tanulás, szolgálatok, munka, egyebek...). Persze ezek a kijelentések meg is lettek próbálva ezután, mert például, amikor államvizsgáztam és mellette ugyanúgy ment a munka és minden más, akkor nyilván egy feszített élethelyzetben muszáj az embernek szelektálni, de nem a kapcsolata rovására, és mivel Isten ezt ígérte nekünk, valóban áldássá vált az, hogy ebben az életciklusban az egymásra fordított időnkből nem adtunk lejjebb, sőt inkább felértékelődött.

A következő ige, ami már mint pecsétet helyezett a szívemre afelől, hogy valóban Kriszti az én oldalbordám az a Pál első levele a Korinthusiakhoz 11;11-12.

Fontosnak láttam azt is, hogy az életemet ebben az időszakban is olyan személyek lássák, akiknek az élete Krisztusban hiteles, és akiknek a tanácsát nem csak elfogadni tudom, hanem megtartani. Ilyen volt a Pásztorom és egyes Testvérek. Nekik a főbb lépésekről mindig számot adtam, és kerestük az Úr akaratát, és támogattak imában is.

Sok vívódással szembe kellett néznem amikor már biztos voltam, abban hogy ki lesz a társam, ilyen volt a saját magamban való alkalmatlanság érzése, bizonytalanságok a jövőre tekintve, és nagyon sok olyan probléma, amik egyszerűen meg akartak fojtani. Nagyon jó volt azt megtapasztalni akkor is, hogy Istenhez mindig lehet menekülni a problémáinkkal, és ő mindig gyámolít, megvigasztal, reménnyel és erővel tölt be, és meg is mutatja a kiutat a helyzetekből, továbbá meg is adja az ahhoz szükséges eszközöket. Jó volt azt is látni, hogy nem is saját magamban kell bíznom, hanem Istenben, hogy ő tesz alkalmassá, és a jövőm az Ő, és nem az én kezemben van biztonságban, hogy Ő mindig, és mindent meg fog adni ahhoz, hogy az életünk Őbenne előrehaladjon.

A teljes bizonyosság után már csak az volt a kérdés, hogy vajon mikor léphetek Kriszti felé. Nem akartam emberileg olyan helyzeteket generálni amikben jobb fényben tüntetném fel magamat, vagy valahogy "legyeskedjek" körülötte, hanem hittem azt, hogy Isten ennek is az Ura, és majd minden szituációt megad. Tartottam attól is azért, hogy nehogy hamarabb lépjek, mert ha "koraszülést" idézek elő, akkor csak "inkubátorozni" kellene a kapcsolatot, de ennek van egy másik véglete is persze, amikor az ember csak halogat és halogat. Isten persze válaszolt az én szükségemben a Habakuk könyve 2;1-4 -ben. Istennek a kijelentése ebben az igerészben olyan erőteljes volt számomra, hogy nagyon megrendítette a szívemet és megint betekintést nyertem abba, hogy Istennek valóban egy jó és tökéletes terve van az életem felől és reményteljes jövőt ad, azért mert szeret. Amikor Isten jelenléte leszáll és kézzelfoghatóan átjárja az embert, akkor minden addigi kétség elillan, mert Isten személye életeket megváltoztató erővel bír. Az igevers végén az Úr megint csak azt írja, hogy "az igaz ember hite által él" és ez valóban nagy kijelentés, amikor az ember minden addigi szorongását el tudja engedni, és le tudja rakni a keresztnél, és teljes bizonyosságban van afelől, hogy Isten nem csak látja az ember helyzetét (bármilyen is legyen az), hanem munkálkodik is benne, még ha az elsőnek nem is látszódik. Nagyon sok munkálkodást mi is csak utoljára láttunk meg amikor mélyebben beszélgettünk, és tényleg nagyon jó volt rácsodálkozni, hogy a társkérdésnek ebben a szakaszában mindenhol ott volt az Úr, és mind Krisztit, mind pedig engem már jóval azelőtt elkezdett formálni, mielőtt még aktualizálódott volna az egész.

Számomra a nagy lépést lelki békesség és bizonyossággal által hoztam meg. Valahogy az utóbbi időszakban csodával határos módon mindig kereszteztük egymást, függetlenül attól, hogy mi erre nagyon rásegítettünk volna, és ami még nagyon fontos volt, hogy ezek a találkozások sokkal nagyobb nyomot hagytak bennünk, mint mi azt valaha reméltük is volna. Isten akkor is ott volt és annyira megáldotta az együttlétet, hogy emberileg egyszerűen nem lehetett volna ezeket úgy alakítani, mint ahogy akkor történtek. Egy idő után persze "több volt kettőnél" a köztünk lévő viszony, és már úgymond rendezni kellett azt, hogy mi mégis akarunk- e egymástól valamit. Egyeztettünk időpontot és elmondtam Krisztinek, hogy Isten engem hogyan vezetett és persze, hogy ezekbe a találkozásokba nem mentem volna bele, hogyha nem lettem volna biztos afelől, hogy Ő lesz az én életem társa és segítője. A számadás után időpontot tűztünk ki, hogy vigyük közösen is az Úr elé, hisz egy életére és nem az életnek egy szakaszára választunk magunknak társat és persze az én 100%os bizonyosságom még csak fele az egésznek, mert ezt neki is el kell kérnie Istentől.

A Kriszti részét természetesen majd Ő leírja.




Igék:


Példabeszédek5;16-20 ...

16Ne folyjanak forrásaid az utcára, és patakjaid a terekre! 17Egyedül tiéid legyenek, ne oszd meg másokkal! 18Legyen forrásod áldott, és örülj ifjúkorodban elvett feleségednek. 19Szerelmes szarvasünő és kedves őzike ő, keblei gyönyörködtetnek mindenkor, szerelmétől mindig mámoros leszel. 20Miért mámorosodnál meg, fiam, a más asszonyától, miért ölelnéd idegen asszony keblét? 21Mert az ÚR látja az ember útjait, és figyeli minden lépését.


Énekek Éneke8;6...

6Tégy engem, mint pecsétet a szívedre, mint pecsétet a karodra! Bizony, erős a szeretet, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az ÚRnak lángja.


Prédikátor könyve4;9-12...

9Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. 10Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. 11Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg? 12Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.


Pál első levele a Korinthusiakhoz11;11-12...

11De az Úrban nincs asszony férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül. 12Mert ahogyan az asszony a férfiból van, úgy a férfi is az asszony által van, mindkettő pedig Istentől van.


Habakuk könyve2;1-4...

1Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra. 2Az ÚR szólt is, és ezt mondta: Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni! 3Mert ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik, hamarosan célhoz ér, és nem csal meg; ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el. 4Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.




2010. június 5., szombat

"...boldognak mondják."

"Fölkelnek előtte fiai és boldognak mondják." - Mondja a példabeszédek könyve a derék asszonyról...

De miért is boldog a derék asszony, miért is lehetünk boldogok, mi a mi boldogságunk forrása, okozója, netán akadálya? Hát ezeken gondolkodva gyűjtöttem ki néhány igét...néhány gondolatot:)
Hogy legyünk boldogok, mert van okunk rá :)

A boldogság titkai:):


  1. Ha gyermekei születtek: 1 Móz 30:13
"És monda Lea: Oh én boldogságom! bizony boldognak mondanak engem az asszonyok: és nevezé nevét Ásernek."
Lukács 1:14
"És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;"
Zsoltárok 127:3-5
"Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom.Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. Boldog ember, a ki ilyenekkel tölti meg tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban. "
Zsolt. 128,3
"Feleséged, mint a termő szőlő házad belsejében; fiaid, mint az olajfacsemeték asztalod körül. "

2. Tekintély alatt maradni, Isten és a férj tekintélye alatt.

Jób 5:17
"Bizony boldog az az ember akit Isten megfedd! A Mindenható fenyítését ne vesd meg!"
Eféz. 5,22
Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak.
1 Pét. 3,5
Mert így ékesítették magokat hajdan ama szent asszonyok is, a kik Istenben reménykedtek, engedelmeskedvén az ő férjöknek.
Tit. 2,3-5
Hasonlóképen a vén asszonyok szentekhez illő magaviseletűek legyenek, nem patvarkodók, sem sok borivás rabjai, jóra oktatók.Hogy megokosítsák az ifjú asszonyokat, hogy férjöket és magzataikat szeressék,Legyenek mértékletesek, tiszták, háziasak, jók, férjöknek engedelmesek, hogy az Isten beszéde ne káromoltassék.

3. Megfontoltság, barátságaiban, kapcsolataiban. Kivel köt barátságot? Kikkel veszi körbe magát?

Zsolt. 1,1
Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;
11Zsolt 26,4
Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosokkal nem barátkoztam.
Péld. 22,24-25
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj; Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.

4. Ha ismeri Istent személyesen :
Zsolt. 119,1
Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.
Zsolt. 32,1
Dávid tanítása. Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett.
Zsolt. 84,5
Boldogok, a kik lakoznak a te házadban, dicsérhetnek téged szüntelen!
Péld 28,14
Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik.

5. Ha nem esik kétségbe, tudja, hogy Istenhez fordulhat minden helyzetben:)

Zsolt. 34,8
Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket.
Zsolt. 40,3-5
És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban.Boldog ember az, a ki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez!

6. Ha nem közömbös a környezetében történtekre, élőkre. Ha könyörületes.

Zsolt. 41,2
Boldog, a ki a nyomorultra gondol; a veszedelem napján megmenti azt az Úr
Mát. 5,7
Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
Mát. 25,34
Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
Mát. 25,35
Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
Mát. 25,36
Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
Mát. 25,37
Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
Mát. 25,38
És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
Mát. 25,39
Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
Mát. 25,40
És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.

7. Ha keresi a bölcsességet, akar tanulni, növekedni.

Péld. 3,13
Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.
Zsolt. 90,12
Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
Péld. 2,6
Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik.

8. Ha állhatatos, Isten szerinti marad minden helyzetben:Legyen az barátság, férjével való kapcsolata vagy gyermek nevelés.

Péld. 4,26
Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek.

9. Ha vendégszerető:
Luk. 14,13-14
Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat:
És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor.
Róm. 12,13
A szentek szükségeire adakozók legyetek; a vendégszeretetet gyakoroljátok.
Zsid. 13,2
A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtokon kívül, angyalokat vendégeltek meg.


Ez csak egy pár ok....de elég az örömre, a boldogságra.. Nem lehetetlen derék asszonynak lennünk:) de nem jön magától:) Engednünk kell Istent dolgozni az életünkben...amikor csiszol, formál minket ezen a területen is!

Sok áldást a formálódás során:)
Ne akarjunk más helyzetben lenni, mint amiben vagyunk! Mert ez fusztráltságot okoz nekünk és családunknak is! Hanem gondoljuk végig a helyzetünket...és lássuk be nem mindegy a hozzáálsásunk:) Lehet egy helyzetet jól is meg rosszul is megélni...akkor miért ne élnénk meg örömmel, boldogan életünk helyzeteit:)







 


;

.



2010. április 10., szombat

Milyen a jó babakocsi?

  • Hangzik el a kérdés sokszor-sokszor! De milyen is? A választék óriási, árban , minőségben, formában , színben és mindenben...Tehát választani tudunk...de milyet? Mit nézzek?Mit figyeljek?

Hát íme egy két ötlet ami segíthet:
  • kerekek szélessége, mozgathatósága, télen a széles kerekű kocsikat könnyebb tolni, városon a kisebb kerekű kocsik is ideálisak, falunk pedig a nagyobb méretű kerék a legjobb.A kerekek fixálhatók és bolygósíthatók legyenek.
  • mennyi tároló felület van a babakocsi aljában, hová lehet még pakolni. Fontos szempont ha vásárolni megyünk egyedül!
  • könnyen lehessen összeszerelni, és könnyű szállítani
  • szempont még a kocsink csomagtartója, annak mérete:)
  • milyen pozíciókba lehet állítani a háttámlát, teljesen fekvőre lehet-e?
  • milyen tartozékokkal lehet bővíteni?
  • szemből láthassad a babát
Leginkább tapasztalatból tanul az ember...de lehet bejön neki mások tapasztalata is.
A testvérkocsik területén nézegettem mostanában körül és én ebben a kategóriában a Graco babakocsikat láttam a legjobbaknak. Stabilak, könnyűek, közepes elől bolygósítható kerekük van, nagy csomagtartójuk. Anyukáktól is sok jót hallottam róla, és a boltban is azt mondták a Graco egy stabil kocsi. Ez a fajta egymás előtti típus , hogy biztosan beférjen vele az ember mindenhová. Bár az egymás melletti iker kocsikról is azt mondják mindenhová befér, azért mégis akadnak helyek ahol túl széles a kocsi:)Ikerkocsikról most nem írnék, mert azoknak nem jártam utána.


Veszélyes babakocsik
Az MTI híradása szerint a babakocsik akár veszélyesek is lehetnek a gyermek számára!

Egy független német alapítvány, a Stiftung Warentest 14 babakocsit vizsgált, és egyik sem kapott közepesnél jobb jegyet.

A vizsgált babakocsik közül jó néhány kialakítása nem felel meg a gyermek igényeinek.
A mózeskosarak például gyakran túl szűknek és rövidnek bizonyulnak, az idősebb gyerekek ülései is túl keskenyek, a karfák pedig túl alacsonyan helyezkednek el.

A 250 és 910 euró közötti áron kínált babakocsik közül csupán három kapott közepes osztályzatot, egy elégségest. Ezek (Bugaboo Cameleon, Teutonia Mistral S, Zekiwa Alu-Cross, Hartan Topline S) károsanyag-terheltsége volt még a legalacsonyabb. Az összes többi kocsi a legrosszabb, "elégtelen" osztályzatban részesült.

A babakocsik többsége ráadásul túl sok káros anyagot tartalmazott. Ez elsősorban a fogantyúkbra, a biztonsági övekre, huzatokra és esővédőkre vonatkozik.
A méreganyagok egy része pedig rákkeltő hatással bír, és veszélyeztetheti a szaporodást. Összességében egyik babakocsi sem volt mentes a káros anyagoktól.
A Stiftung Warentest szerint egyik káros anyag sem volna okvetlenül szükséges a gyártásnál.
Ezért is fontos, hogy minden új holmit alaposan tisztítsunk ki: ez még a babakocsik levehető huzatára is vonatkozik!

2006-ban is készült egy hasonló tanulmány, de sajnos a gyártók többsége nem változtatott a gyarkolatán - legalábbis a kapott eredmény ezt mutatta.
Az alapítvány ezért most ismét felszólította őket, hogy javítsanak a babakocsigyártás színvonalán.

Forrás: MTI

2010. február 5., péntek

Mit vigyünk a kórházba?

Minden kórház egy kicsit más, érdemes
előre érdeklődni vagy az intézménytől vagy a már gyakorlott szülőktől:)
Én a Debreceni Klinikán szültem, de remélem a listám másoknak is hasznos lesz:) A lista mindig bővül vagy változik, attól függően is, hogy mikor születik a baba télen v. nyáron?Vagy mit tud meg az ember...másoktól....

Íme a lista:


  1. Hálóing v. pizsama 2db

  2. Köntös

  3. papucs 2 db

  4. szoptatós melltartó

  5. melltartóbetét

  6. Tena betét nagy + kisebb betét

  7. nagy méretű bugyik

  8. kés, kanál, villa, tányér, csésze, szalvéta

  9. papírzsebkendő

  10. WC papír, nedves WC papír

  11. Zoknik

  12. körömvirág krém

  13. C-vitamin

  14. tisztálkodási szerek:

  • tusfürdő,

  • sampon,

  • testápoló,

  • fogkefe,

  • fogkrém,

  • törülköző 2

  • hajcsat, hajgumi

  • fésű



    Szülés után, a csomag tetejére:

  1. ásványvíz szénsavmentes

  1. valami ennivaló /pl.keksz/

  2. meleg zokni

  3. papucs


A babának:

  1. tipegő 5 db

  2. body 5 db

  3. sapka

  4. textilpelenka 3 db

  5. takaró

  6. popsitörlő

  7. szoptatós párna



Telefon, fényképezőgép, töltő


Haza felé ruha nekem, és a babának előkészíteni!

2010. január 23., szombat

Babakocsizás, de meddig??




Legyen vége a babakocsizásnak!

Ez a téma, igen megragadott..mivel sokszor találkozom én is az utcán szembe jövő anyukákkal, akik az oviból tolják haza 3-4-5 éves gyermeküket...miért??? Nem tudom, munka után vannak..mindig nem siethetnek..gondolom én..
Nálunk testvér fellépő van, ha elfáradna a nagyobbik....télen kevesebbet tudunk mozogni..nyáron viszont nincs megállás, mindig kint kéne lenni...és tényleg kibír egy 3 éves gyerek 2-3 órás sétát...és este nincs gond az alvással..:)Talán a babakocsizás azoknál megy el messzire, akiknek egy gyermekük van..még megtehetik, hogy siessenek...mert van egy babakocsi..de ha jön a kis tesó..már foglalt lesz a kocsi, muszáj sétálni:))
Előzzük meg az ellustulást..ha már tehetünk valamit...hátha ezen is múlik valami:))

A kis lábacskák pedig nem díszek, hanem járásra valók

„Ezt a kis csizmácskát kérjük!”- mondja Amelie anyukája az eladónak. Az apró lábbeli rózsaszín velúrból készült, meleg béléssel és praktikus cipzárral. A kislány ragyogó arccal, boldogan ugrál fel-le az üzletben.
„ Nos, indulhatunk!”
Süt a nap, hópelyhek táncolnak a hideg levegőben. De anyának sietnie kell, Amelie-t a babakocsiba dugja és szorosan beleköti. Kétoldalt bevásárlószatyrok himbálódznak.

A kép nagyon is ismerős: sétálóutcákban és bevásárló-központokban, a piacon és a parkban – szülők tologatják már régóta járni tudó csemetéiket a babakocsiban. Milyen abszurd, hogy a szülők egyre sportosabbak lesznek: megveszik a legjobb joggert, ami igény szerint akár a kerékpár mögé is szerelhető, s mindeközben az eleven kétévest semmittevésre ítélik kocsijában. Gyakran látni négyéveseket is a kis kabriójukban. Egy anyuka pedig az internetes fórumon mesélte: „Az én két gyerekem még hatévesen is a kocsiban ül!“

A babakocsi ellustít

c Ilyen körülmények között nem csoda, ha orvosok, óvónők és tanárok olyan sok gyermeknél állapítanak meg motorikus zavart, mint azelőtt soha. Ugrálni, mászni, egyensúlyozni, lábujjhegyen járni, vagy hátrafele futni: mindezeket jóval később tanulják meg a gyerekek, mint 10 évvel ezelőtt. Egyre több gyereknek okoz nehézséget az, hogy sérülések nélkül egyen villával, másszon lépcsőre, vagy más hétköznapi mozgássorozatot hajtson végre. Viccesen hangzik, de nem az!

A biztosítótársaságok is panaszkodnak, mert nem tudnak ezekkel a változásokkal kalkulálni, hiszen nekik kell kifizetni a balesetek következményeit.

További tünetek: minden második gyermek ügyetlen és mozgásos feladatban nem kitartó. Több mint felüknek tartási hibái vannak és szinte minden harmadik túlsúllyal küzd.

A babakocsi önállótlanná tesz

A kocsikázás nemcsak a testi fejlődést akadályozza, mert „…a járás sokkal több, mint fizikális képesség. Lépés az Életbe.“- mondja a kölni nevelési szakember, Friedrich Thiemann. „A testi tapasztalatok nélkül az önismeret sem fejlődik.“ Más szóval: a babakocsiban megreked a bizalom, a felelősségtudat és az önállóság is. Ezeket ugyanis sok kis lépésben kell gyakorolni, szó szerint. Aki passzívan ül a kocsiban, amellett az élet filmszerűen elsuhan. Aki viszont a boltig édesanyja mellett ugrabugrálhat, az átél valamit. Mi szebb annál, mint apa, anya és egy falevélkupac között ide-oda szaladgálni, vagy elbújni, akkor is, ha elesünk és fáradságosan újra fel kell kelni?

Ez főleg kétéves kortól fontos, mert ekkor változik a kötődési magatartás: „a gyerekek felfedezik a lehetőséget, hogy elhatárolják magukat, és tudatosan játszanak a közelséggel és a távolsággal“, mondja a svájci gyermekorvos, Remo Largo. „Ekkor tanulják meg önálló egyénként érzékelni magukat, így a járás, mászás, ugrálás segít abban, hogy a gyerekek később ne billenjenek ki olyan hamar lelki egyensúlyukból.”

Nyugodtan lassuljunk le néha!

A babakocsi természetesen praktikus. Sőt néha nélkülözhetetlen – ha pl. két gyerekkel vagyunk, vagy ha nem emelhetünk nehezet. Ha hosszú út áll előttünk, vagy ha – már megint – sietnünk kell.
Világos: babakocsi nélkül több időre van szükség. Egy kisgyerekkel legalább kétszer annyi idő a boltig eljutni…ha minden jól megy. Ha nem, akkor a kis drágám a visszaúton bejelenti, hogy ő most sajnos nagyon fáradt és szeretné, ha fölvenném. Izzadtságban úszva, halk szitkozódások közepette érünk haza, és megfogadom, hogy soha többet nem megyünk el otthonról a kocsi nélkül.

De szerencsére egy egészséges gyerek ritkán ül önszántából a babakocsiba. Legtöbbször: „sétálok!“ hangzik a kisded szájából, és ez így van jól.
Ugyanis a világ izgalmas és gyönyörű. Minden kő és minden egyes levél tanulmányozásra vár, csigaházak és gesztenyék szeretnék, ha rájuk csodálkozna valaki. Nem futólag, hanem gyermeki tempóban.

A gyermek órája köztudottan másképp ketyeg, mint a felnőtteké. Neki szüksége van a lassú sétára, mert így van ideje a sok benyomást érzékszerveivel befogadni, feldolgozni, és új világokat felfedezni. Igen, néha fárasztó rothadt juharfaleveleket, vagy eldobott rágógumikat megfigyelni, és tölgyfákról, gilisztákról és betonkeverőkről társalogni. De a gyerekek számára mindez nagyon fontos. Ezen keresztül értik meg a világot, és ez segít, hogy a dolgok számukra értelmet nyerjenek.

Számukra a hétköznapi séták is szórakoztatóak – mert a gyerekek a megszokott környezetben a legkisebb változásokat is észreveszik: tegnap Molnár nénivel találkoztunk, akinek kiskutyája volt, ma pedig a postás jön szembe. Az utcán, a parkban, de még az áruházban is több tapasztalatot lehet szerezni, mint saját kertünkben: fel lehet mászni egy deszkarakásra, ki lehet próbálni a parkolóórát, a mozgólépcsőt, és közben anya kezét fogva érezni a csodálatos, de néha kicsit nyugtalanító szabadságot.

A gyermekorvosok szerint 2-3 eves gyerekek nyugodtan gyalogolhatnak 2-3 órát egyszerre, feltéve, hogy az ő tempójukat követjük, és kis szüneteket iktatunk be. Ez bizony nem mindig lehetséges, de talán egyre gyakrabban törekedhetnénk rá. Ha régimódian hangzik is, bizony több értelme van a kacsaetetésnek, vagy annak, hogy darukat csodálunk egy építkezésen, mint annak, ha babajógáról zene-bölcsibe rohanjunk.

Szóval el a kezekkel a babakocsitól, ha gyermekünk már jár!
És ha időnként mégis egy kerekes járműre van szükség, akkor ott a háromkerekű bicikli, vagy a roller. Ezekkel ugyanis a kis sofőr határozhatja meg a tempót.

Forrás

2010. január 5., kedd

APA...APA...APA...

Középpontban az apák...miért is?
Mert a férjnek akiből apa lesz..ahogy addig vezette a kis családot...ezután is vezetnie kell a bővülő családot...most már nem csak a feleségét..hanem gyermekét is..meghatározó szerepet játszik a növekedésben..abban, hogy milyen irányt követ, milyen nevelést alkalmaz...
Úgy gondolom..egy feleségnek nem is lehet nagyobb segítség, minthogy ezen a téren irányt mutasson neki a férje..a szigorban..mert néha az is kell...a célokban egyszóval a nevelésben, a mindennapokban...mert az a helyzet..hogy mi anyák..habár lehet most úgy gondoljuk, mi elég szigorúak tudunk lenni, s mi tudjuk hogy kell nevelni egy gyermeket...-kétségeim vannak-..mert mi anyák eléggé elérzékenyülünk..sok mindent elintéz nálunk egy csalfa mosoly..egy kis hiszti..vagy lehet nem is hiszti?????Nem tudjuk néha eldönteni...
Úgy érzem a legtöbb anya érzelmekből áll, néha a józan ész elhagy bennünket s csak drága gyermekünket látjuk a csínyt már nem is...ezért fontos szerintem, hogy az apa ezen területen is határozott célokkal, elvekkel...egyszóval igei látással rendelkezzen...Ezek nem feltétlenül sablonos dolgok..nem csinálja mindenki egyformán..nem is kell...de legyen cél ezen a területen is...jó ezekről előre beszélgetni együtt..másokkal..beszélni arról, hogy is szeretnénk...ha már van valami alap elképzelés..azt már lehet formálni..Nem lesz úgysem úgy ahogy elgondoltuk, hiszen kitudja milyen lesz a gyermek...akaratos?engedelmes? szelíd?hisztis?..hm....
Hát ezért is kerestem pár gondolatot az apákkal kapcsolatban...hogy tudják meg nagy szükség van otthon rájuk:)))))))

Ajánlom Dr. James Dobson : Egyenes beszéd c. könyvét valamint
Josh McDowell: Az apai kapcsolat c. könyvét
Még sok jó, hasznos könyv található, ami a férfiasságról, a férjekről, apákról szólnak.

Az emberi viselkedéssel foglalkozó tudósok csak mostanában kezdték megérteni, milyen fontos szerepet játszanak az apák a fiúk és a lányok egészséges fejlődésében. Kyle Pruett pszichiáter, az Apaigény című könyv szerzője szerint az apák éppolyan fontosak a gyerekeknek, mint az anyák, de egészen más szempontból fontosak.
Íme néhány további meglepő eredmény, amelyet az apai szerep gondos kutatása tárt fel:
  • Az apák és a gyermekek között a születéstől kezdve tagadhatatlan kapcsolat áll fenn.
  • Már a hat hetes csecsemők is meg tudják különböztetni az anya és az apa hangját.
  • A kisbabák nyolc hetes korukban különbséget tudnak tenni anyjuk és apjuk gondoskodásának módszerei között.
  • A gyermekek születésüktől fogva ösztönösen igyekeznek kapcsolatot teremteni az apjukkal. Amikor beszélni kezdenek, gyakran előbb mondják ki az „apa” szót, mint az „anyát”. Ennek okai ismeretlenek.
  • A tipegők különösen nyilvánvalóan fejezik ki apaigényüket: keresik apjukat, érdeklődnek utána, amikor nincs jelen, lenyűgözi őket, ha telefonon beszél velük, és testének minden részletét megvizsgálják, ha megengedi nekik.
  • „A tizenévesek még bonyolultabb módon fejezik ki apa igényüket: versenyeznek az apjukkal, és szembeszállnak az értékeivel, a nézeteivel és természetesen a korlátaival is. Igen sok fiú és lány csak az apja halálakor fedezi föl apa igényének mélységét és tartósságát, különösen ha korábban nem törődött vele.”
(Kyle Pruett: Fatherneed: Why father Care is As Essential As Mother Care for Your Child (The Free Press, 1999)
Az Elhagyott Gyerekek Országos Központja (USA) szerint az apátlan fiúk kétszer olyan gyakran maradnak ki az iskolából, kétszer olyan gyakran kerülnek börtönbe, és közel négyszer olyan gyakran szorulnak érzelmi és magatartásbeli problémák miatti kezelésre, mint az apjuk mellett élő fiúk.

Apák és terhesség

A terhesség idején a kismamák szervezete biológiai és pszichológiai értelemben is felkészül az új jövevény fogadására, számukra ez a korszak nagy és izgalmas változásokat tartogat. Emiatt ilyentájt a leendő édesapák szerepe is kezd átalakulni. Már ekkortól kezdve fontos, hogy miként kezelik ezt az új helyzetet, hiszen a kismamát érő stressz negatív hatással lehet a magzat fejlődésére. A gondok megbeszélésével és a feladatok megosztásával ez a stressz csökkenthető, ami nem csak a születendő kisbabára, de a pár tagjaira is jótékony hatással van. Az apa segíthet többek közt fokozott figyelmességével, és ha van, a többi gyerek ellátásával. Bár ilyenkor gyakran nagyobb a leendő apuka anyagi felelőssége, hiszen a kismama vagy a kisgyerekes édesanya nem tud dolgozni, a beszélgetés, a törődés ugyanolyan fontos marad egy nő számára, mint korábban, ezért erre is fontos időt szakítani.

A gyermek megszületése után

A csecsemő megszületésével a pár tagjai egy új élet szakaszba lépnek. El kell sajátítaniuk a gyermek gondozásának fortélyait, újra fel kell osztaniuk egymás közt a különböző otthoni és nem otthoni teendőket, vagyis meg kell tanulniuk élni új szerepükkel, hiszen már nem csak mint nő és férfi, hanem mint anya és apa vannak jelen a családban. Ez sokszor nem is olyan könnyű, mint hinnénk. A kisbaba gondozásáról, a jó nevelésről a legtöbb szülőnek van valamilyen elképzelése, hiszen otthon vagy a rokonok, barátok, ismerősök közt láthatott példát ezekre vonatkozóan. A szülői szereppel, vagyis az anyasággal és apasággal kapcsolatban azonban gyakran felmerül egy probléma. Az, hogy ezek miként egyeztethetőek össze a korábban a családban megszokott női és férfi szereppel.

Szerepek összeillesztése

A gyermek születése után néha előfordul, hogy az édesanya csak a gyermekkel foglalkozik, az újdonsült apuka pedig szinte beleveti magát a munkába, hogy eltarthassa családját. Ez önmagában nem rossz, és az adott helyzetben bizonyos fokig érthető is, de ha ezt a szülők túlzásba viszik, akkor egyszer csak azon kaphatják magukat, hogy kihűltek az egymás iránt táplált érzéseik, nem olyan jó érzés a kapcsolatban lenni, mint korábban. Az apáknak természetesen el kell fogadniuk, hogy a gyermek életének első néhány hónapjában az anya sokat foglalkozik a kisgyermekkel, és ezért gyakran kimerült. De a látszat ellenére ilyenkor is ugyanolyan fontos néhány együtt töltött, meghitt pillanat, mint korábban. Mivel az anyáknak ilyenkor ritkán van ideje még erre is gondolni, fontos, hogy az apák szervezzenek közös programokat, ha mást nem, legalább egy meghitt, gyertyafényes vacsorát otthon, miután a csöppség elszenderedett. Az ilyen együttlétek alkalmával az édesanya is kipiheni magát, és a szülők nem csak szülőnek, de férfinak és nőnek is érezhetik magukat.

Milyen a jó apa?
A 21. század társadalmi és vallási vezetők már felfigyeltek arra, hogy a család megmentése érdekében vissza kellene állítani a férfi vezető szerepét a családban
James Dobson így ír erről: „A nyugati világ válaszút előtt áll……Meggyőződésem, hogy a családok fennmaradásának kulcsa a férfiak kezében van.”
Ny-Európában a gyermekek 40%-a csonkacsaládban él. Riasztó ez a nagyság. Sokan úgy vélik a felnövekvő nemzedék apahiányban szenved.
James L. Schaller (neves pszichiáter), így vall erről: „ Az érett apa-gyermek kapcsolat hiánya maradandó apaéhséget teremt a lélekben”
Gary Chapman: Több, mint 20 éves kelkigondozói munkája során hétről-hétre találkozott apa-éhes emberekkel. Véleménye szerint a fiatalok körében tapasztalható harag, depresszió, tanácstalanság, nagyrészt az apahiányra vezethető vissza. Túl keveset kaptak az apai szeretetből.

Az apahiány 3-féle okra vezethető vissza:

1.-Hiányzó apa esete- halál, válási okok miatt
2.-Van, de még sincs apa- egy fedél alatt élnek ugyan, de keveset foglalkoznak gyermekeikkel Pl. munkamániás apák

3.-Működésképtelen apák- Szintén otthon laknak, de nem igazán tudják, hogyan alakítsanak ki bensőséges kapcsolatot gyermekeikkel, mivel maguk is nélkülözték a szeretetteljes apai törődést. Nem volt megfelelő mintájuk.
Az a családfő, aki bántja érzelmileg, szóban, tettleg gyermekeit, valamint szenvedély rabjaként szétzilálja az otthon biztonságát, a gyermekkor gondtalanságát, boldogságát lopja el gyermekeitől.
Ha az apák betöltenék szerető családfői szerepüket, fiatalok ezreit lehetne megóvni az önpusztítástól és érett, másokkal törődő felnőttekké válhatnának. Nem azért nem említi az anyai szerepet, mert lebecsüli, hanem azért, mert az anyák sokkal inkább betöltik hivatásukat a családban, mint az apák.
Apa-gyermek kapcsolat fontossága:
Az apa-gyermek kapcsolat nagymértékben befolyásolja a nemi identitás fejlődését is. A fiúk számára, egyértelmű mintát ad. A lánykák számára is fontos, hiszen elismerő szavai, gesztusai, biztatása elősegíti, hogy a kislányból magabiztos, kedves és kiegyensúlyozott nő váljék, sőt későbbi férfi kapcsolataira is kihat. Az apák szárnyakat adhatnak gyermekeiknek.
Dr. George Raker (homoszexuálitás kutató) megfigyelései szerint: A homoszexuális fiúk kapcsolata apjukkal, sokkal lazább és hűvösebb, mint a heteroszexuális fiúké. A homoszexuális egyének beszámolója szerint az apjukat általában zárkózottnak, ellenségesnek és visszataszítónak találták és alig volt jelen életükben. Tehát az apa-gyermek kapcsolat rendkívül fontos szerepet játszik a gyermek nemi öntudatának kialakulásában.

A szerető apa hét jellemzője

1. A szerető apa aktívan foglalkozik gyermekeivel

Az apa kezdeményező szerepet játszik és aktívan részt akar venni a gyermek életében. A passzív apa csak reagál, akkor foglalkozik gyermekeivel, amikor az kezdeményez, sír, nyafog, kunyerál.
Az aktív apák , mindig megtalálják a gyermek életkorának megfelelő közös tevékenységet. Lehet az játék, tanulás, szórakozás, munka. Különösen a játékban van nagy szerepük, nem aggodalmaskodnak, annyit mint az anyák. Fesztelenebbül tudnak együtt játszani.
2. A szerető apa időt szán gyermekeire

A mai világban úgy tűnik a teljesítmény mindennél fontosabb. Ugyan senki sem kap elismerő oklevelet, mert sok időt tölt gyermekeivel, de mégis sok apa, mikor gyermeki már kirepültek a családi fészekből, sajnálkozva állapítja meg, hogy bárcsak több időt töltött volna gyermekeivel. A sok együtt töltött idő mélyíti és erősíti a kapcsolatot apa és gyermeke között.
3.A szerető apa szívesen beszélget gyermekeivel

A rendszeres beszélgetést semmi sem pótolja. Ez ad módot egymás gondolatainak, érzéseinek, vágyainak és döntéseinek mélyebb megismerésére. A beszélgetések során a gyermek megismerheti édesapja élettörténetét és értékrendjét. Ez jó alkalom a bátorításra és a gondolatok elplántálására a gyermek nyiladozó értelmében.

4. A szerető apa játszik gyermekeivel
A játék sok öröm és vidámság forrása lehet, sőt ez a legfőbb célja, eközben persze fejlődik a gyermek mozgáskoordinációja, kreativitása, és kézügyessége, aminek később hasznát veszi, mindez csupán a játék velejárója, nem pedig a célja. Önmagáért való öröm. A játék bármely életkorban remek lehetőség arra, hogy belépjünk a gyermekünk világába. A gyermek játéka az is elárulja, hogy mit ért meg szülei tevékenységéből. Gyakran épp játék közben halljuk vissza saját szavainkat és véleményünket gyermekeink szájából

5. A szerető apa értékrendjének átadására törekszik.

Mindenki egy bizonyos értékrend szerint cselekszik. Szüleink, tanáraink, olvasmányaink, élményeink- akarva, akaratlanul- értéket közvetítenek számunkra. Ezeket magunkban mérlegeljük és eldöntjük, hogy elutasítjuk vagy azonosulunk vele.
Ha követésre érdemesnek tartjuk értékeinket, akkor gyermekeinknek is meg kell tanítani, át kell adni. Az értékek átadása mindkét szülő felelőssége. Ha csak egyikük tekinti ezt feladatnak, akkor a gyermekek könnyen elbizonytalanodnak, összezavarodnakés nem tudják majd eldönteni, hogy ténylegesen mi a jó, vagy mi a fontos.
Ha az apa nem fogalmazza meg saját értékeit, akkor a gyermek csak saját megfigyeléseire hagyatkozhat, ami nem mindig nyújt számára egyértelmű útmutatást



6. A szerető apa gondoskodik gyermekeiről és megóvja őket a veszélytől
Minden apa elemi kötelessége, hogy biztosítsa családja számára a táplálkozás, ruházkodás és nyugodt otthon feltételeit. A családfenntartás felelőssége elsősorban az apa feladata, bár ma már az anyák keresetére is szükség van, hiszen a férj keresménye sok esetben nem elegendő.
Ha az apák elhagyják családjukat, igen nehéz helyzetbe kerül az anya, hiszen nem csak a gyermek nevelése lesz a legfőbb feladata, hanem anyagilag is gondoskodnia kell gyermekeiről.
A szerető apa igyekszik megóvni gyermekeit a veszélyektől. Gondoskodik az otthon biztonságáról, akár a biztonsági zárról, lakáson belüli, vagy udvaron lévő veszélyforrások, kiküszöböléséről legyen szó.
Az apák feladata, hogy gyermekeiket távol tartsák az olyan veszélytől, mint a drog, vagy alkohol. Ezt elsősorban példamutatásával teheti meg.

7.A szerető apa feltétel nélkül szereti gyermekeit.

Sajnos sok szülő akarva, akaratlan feltételhez köti szeretetét. Pl.: Szeretlek, he jó jegyet hozol. Szeretlek, ha kitakarítasz….stb.
Az igazi szeretet azonban nem szab feltételeket. „Az apád vagyok és bármi történjék veled, én mindig a te javadat keresem. Néha szükség van, hogy fegyelmezzelek, de ilyenkor is szeretlek és sohasem utasítalak el.”
Erre a biztos apai szeretetre van szüksége minden gyermeknek.



Láthatjuk milyen fontos az apai szeretet a gyermek egészséges érzelmi fejlődéséhez. Még azoknak a gyerekeknek is van elképzelésük az apáról, akik vamilyen oknál fogva apa nélkül nő fel.
Egy 16 éves fiú dolgozatában melynek témája „Az igazi férfi”, a következőket írta.
Az igazi férfi kedves
Az igazi férfi törődik másokkal
Az igazi férfi hátat fordít a verekedésnek
Az igazi férfi segít feleségének
Az igazi férfi ápolja a beteg gyermekét
Az igazi férfi nem fut el a nehézségek elől
Az igazi férfi megtartja a szavát
Az igazi férfi őszinte
Az igazi férfi nem ütközik a trvénybe